Az emberi szervezet természetes védelmi rendszerét károsító humán immundeficiencia vírus (HIV) okozta fertőzés és betegség (AIDS) az egész világon járványos méretekben fordul elő, és mint ilyen, az egyik legjelentősebb kihívást jelenti napjaink közegészségügye számára. A szexuális érintkezéssel, testváladékokkal és vérrel terjedő vírus jelenleg elsősorban Afrika Szaharától délre fekvő területeit, Ázsiát, valamint Kelet-Európát sújtja a leginkább. Az UNAIDS (az ENSZ AIDS-szel foglalkozó programjának) becslése szerint ma több mint 40 millió HIV-pozitív ember él világszerte, és számuk valamennyi kontinensen emelkedik.

A HIV, illetve az AIDS elleni védekezés leghatékonyabb módja egy megelőző védőoltás kifejlesztése. A szakértők szerint már egy részben hatásos oltóanyag is megvédené a beoltottak egy részét a fertőzéstől, így kevesebb ember adná tovább másoknak a kórt. A UNAIDS becslése szerint már egy kismértékben hatásos oltóanyaggal is 10 év alatt egyharmadával csökkenne az új fertőzések száma, ami emberéletek millióinak megmentését jelentené.

A HIV elleni védőoltás kifejlesztése mindeddig sikertelennek bizonyult. Ennek egyik oka, hogy a vírus mutációja túl gyors. Ráadásul a vírust cukortartalmú molekulák gyakorlatilag áttörhetetlen pajzsa veszi körül, amelyen a szervezet antitestjei nem tudnak áthatolni. Egyelőre azt sem tudják a kutatók, milyen immunválaszt kell megfigyelni ahhoz, hogy bizonyosak legyünk benne: az adott vakcina valóban védettséget jelent a vírussal szemben. A budapesti konferencián arra is keresik a választ, hogy milyen alternatív immunológiai metódusokat kellene bevetni ennek tisztázására.

A világ minden tájáról jönnek a budapesti konferenciára

A természetes védelmet élvezők (azaz azok, akik folyamatosan ki vannak téve a fertőzés veszélyének, mégsem kapják el a vírust) genetikai és immunológiai jellemzői közötti kapcsolat feltárása, valamint az immunválasz és a betegség fejlődése közötti genetikai összefüggés tisztázása is egy hatékony vakcina kifejlesztéséhez vezethetnek. Épp ezért ezek is központi témái a kongresszusnak - mondta Füst György, a Semmelweis Egyetem III. Belklinikájának immunológus professzora az [origo]-nak.

A konferencia másik társelnökével, Dr. Lisziewicz Juliannával körülbelül 120-130 résztvevőre számítanak, 24 országból. A legtöbben Európából érkeznek, de jönnek kutatók a világ minden részéről, többek között a leginkább fertőzött területekről - Ázsiából és Afrikából is. "A megelőző vakcina mielőbbi megtalálásának reményében indítottuk el a konferencia szervezését. Mindenki, aki ebben a kérdésben érdekelt nemzetközileg, ott lesz, elfogadta a meghívásunkat. A kutatók együtt gondolkozhatnak, vitatkozhatnak" - mondta Füst professzor, kiemelve, hogy az elmúlt hónapok még frissnek számító publikációiból is hallhatunk majd előadásokat.

Lisziewicz Julianna egyébként az igazgatója a bevezetőben említett Vaccine Therapy Cluster nevű tudományos csoportosulásnak, amely a világon egyedülálló tapaszos vakcina kifejlesztésére és hazai gyártására alakult. Az egyelőre a HIV-AIDS, az allergia és az érelmeszesedés újfajta gyógymódjával foglalkozó klaszter az Asbóth Oszkár Pályázaton 1,4 milliárd forintot nyert kutatásaihoz (részletek itt).

A természetes védettség vizsgálata lehet az egyik kulcs

A vakcina kifejlesztésén évtizedek óta számos kutató dolgozik, hiszen akadnak reménykeltő tények is a vírussal kapcsolatban. Az emberi szervezet védettségének lehetőségét támasztja alá például az, hogy bizonyos emberek természetes védelmet élveznek a HIV-vírussal szemben. (A HIV-vel szemben természetes védettséget élvezők és a vakcina kifejlesztésének lehetséges kapcsolatát Mario Clerici AIDS-kutató vetette fel elsőként, aki szintén előad a konferencián.)

Egyesek a fertőződést követő néhány hónapon belül megbetegszenek, míg mások évtizedekig tünetmentesek maradnak. A különbségek okát részben bizonyos géneknek tulajdonítják a kutatók. Ezek egyike a CCR5-gén, amely az egyes fehérvérsejtek felszínén található CCR5-fehérjéket kódolja. A szervezetbe bejutó HIV-vírusok ehhez a fehérjemolekulához (is) kapcsolódnak, és felhasználják a sejtbe való bejutáshoz. A kódoló génben bekövetkező bizonyos mutációk azonban ezt megnehezítik, így a mutációt hordozó emberek védettek vagy védettebbek lehetnek.

Lesz valaha védőoltás? Hallgassa meg az interjút!

Füst Györgyöt arról is kérdeztük, hogy a kutatásokat milyen módon segítheti a természetszerűen védett egyének vizsgálata; elvezethet-e a megoldáshoz például olyan AIDS-es anyák gyermekeinek megfigyelése, akik - valamilyen ismeretlen okból - nem kapják meg a vírust az anyaméhben, vagy olyan prostituáltaké, akik nap mint nap lépnek szexuális érintkezésbe HIV-pozítívokkal, mégsem fertőződnek meg, sőt könnyebben kapják el a vírust, miután egy időre felhagytak a tevékenységükkel. Hallgassa meg a Dr. Füst Györggyel készült interjút!

A legutóbbi vakcinajelöltek a HIV ellen

Az egyik legújabb vakcinajelölt széles körű humán próbáját Dél-Afrikában végzik. A vizsgálatba 3000 önkéntes, 18 és 35 év közötti, egészséges (nem fertőzött) férfit és nőt vonnak be. Az oltóanyagot a Merck gyógyszergyár fejlesztette ki, és korábban már éveken keresztül vizsgálták a biztonságosságát Amerikában, Afrikában és Ausztráliában, de akkor még jóval kevesebb résztvevővel. Ezek a próbák sikerrel zárultak: nem tapasztaltak mellékhatásokat, sőt a gyártó tájékoztató jellegű, előzetes adatai szerint a beoltottak több mint felénél sikerült immunválaszt kiváltani a HIV-vírus ellen.

A tesztelés jelenlegi, négyévesre tervezett fázisa már főképp a hatékonyság felmérésére irányul. A fő kérdés itt már az, hogy a vakcina alkalmazása megelőzi-e a fertőzést, illetve a bekövetkező fertőzés alacsonyabb vírusszámmal jár-e a beoltottaknál. A programban résztvevők fele valódi oltóanyagot, másik fele pedig placebót (hatóanyag nélküli oltást) kap.

Ugyancsak a Merck és ugyancsak 3000 emberen tesztel egy másik, hasonló oltást egy nemzetközi program keretében, de ez még korábbi fázisban van, tehát egyelőre főként a vakcina biztonságosságát vizsgálják. Ezt az oltást Haitin, az Egyesült Államokban, Ausztráliában, Brazíliában, Kanadában, Jamaicában, Peruban és a Dominikai Köztársaságban próbálják ki. A Dominikai Köztársaságban a tesztet az teszi rendhagyóvá, hogy elsősorban prostituáltakat oltanak be.

Az oltóanyag mindkét esetben egy ártalmatlan - a betegség kiváltására és terjedésre képtelenné tett, korábban megfázást okozó - hordozóvírusból és az abba beépített HIV-vírusgénekből áll. Az oltás nem tartalmaz sem élő, sem legyengített HIV-vírust, ezért nem okozhat betegséget. A beoltottak szervezetébe juttatott vírusgénektől azt várják, hogy az immunrendszer felkészüljön a HIV-fertőzés elleni védekezésre.

A HIV-vírussal naponta közel 14 ezer ember fertőződik meg: a 2006. decemberi adatok szerint világszerte kb. 39,5 millió HIV-fertőzött személy él, közülük több mint 4 millióan az elmúlt év során fertőződtek meg. 2006-ban csaknem 3 millió ember vesztette életét a HIV-fertőzés következtében kialakuló AIDS-betegség következtében, közülük minden tizedik gyermek volt.

[origo]