Az említett három országot gyakran érik kritikák az LMBT jogok kezelésével kapcsolatban: az Európai Parlament ennek fényében hívta fel a három tagjelölt figyelmét az ügyre.

Horvátországban 2009-ben betiltották a Zagreb Pride-ot, a kormánynak pedig nem sikerült keresztülvinnie a parlamenten az anti-diszkriminációs törvényt.

Törökország mohamedán közösségeiben tabunak számít a melegség, arról nem is beszélve, hogy a büntetőtörvénykönyv lehetővé teszi a melegek, leszbikusok, biszexuálisok és transzneműek zaklatását - az EP határozatának értelmében legalább egy anti-diszkriminációs törvényt föl kell mutatnia az államnak.

Ugyanezt a feladatot tűzte ki Macedóniának is, ahol szintén nem létezik semmilyen törvény a szexuális kisebbség védelmére vonatkozóan: sőt, magát a homoszexualitást mint mentális betegséget kezelik, fittyet hányva a nemzetközi tendenciákra.

„Örömmel tölt el, hogy az LMBT jogokat érintő javaslatainkat a tagjelölt országok esetén elfogadta az Európai Parlament" - mondta Ulrike Lunacek, Európai Parlamenti képviselő, az LMBT jogokért felelős csoport társelnöke. „Leszögeztük - és ebből nem engedünk -, hogy a melegeket védő törvény alapfeltétele az unióba való felvételnek."

Michael Cashman Európai Parlamenti képviselő, Ulrike Lunacek társelnöke, hozzátette: „A kritériumok kristálytiszták: a kisebbségeket meg kell védeni a diszkriminációtól - ahogy az a lisszaboni szerződés 19. cikkelyében olvasható. Márpedig a cikkely beleérti a kisebbségek közé a különböző szexuális orientációjú embereket is."

„Ez nem egy à la carte menü: a kisebbségek védelme alapérték az Európai Unióban, mi ehhez szigorúan tartjuk magunkat - és másoktól is elvárjuk ugyanezt."

Langer Ármin - pride.hu